Nyírbátor történelmi hangulatú kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben. XV-XVI századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak, és Károlyiak – írták. A Báthori család Ecsedi ága a XVI. század közepén tért át az új kálvini hitre, s ezzel a város lakosságával együtt a Szent György templom is reformátussá vált. A templom lenyűgöző monumentalitása, ugyanakkor szinte légies könnyedsége, a déli főhomlokzaton jelenik meg a legmarkánsabban. A református templommal azonos rangú és jelentőségű műemlék együttes a minorita templom és a kolostor. A templom régi berendezéséhez tartozott az a két remek hátas padsor, amelynek egyik része napjainkban a Nemzeti Múzeumban, a másik a Báthori István Múzeumban található.

Program:

Utunkat a Báthori Várkastélyban található Panoptikum megtekintésével kezdjük, ahol a történelmi tényeken alapuló állandó kiállítás a város múltját, a Báthori család korát és legendáit eleveníti meg. A panoptikumban 45 figura élethű nagyságban jeleníti meg a XVI – XVII. század legfontosabb történéseit, miközben több neves, illetve “hírhedt” történelmi személyét is életre kelti. Ezután a református templom megtekintésével folytatjuk a város nevezetességeinek megtekintését, amely egy monumentális gótikus csarnoktemplom, ahol több híres Báthori síremlékével is találkozhatunk. Mellette áll a Harangtorony, hazánk legnagyobb és egyben legrégibb fa harangtornya, amely 1640 körül épült a Bethlen család megrendelésére. A várostörténeti sétány a Minorita és a Református templom között húzódódik. Megismerhetik a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit, valamint a Szentvér utca legendáját. Végül a Minorita templommal ismerkedünk, melynek leghíresebb oltára az országos viszonylatban is kiemelkedő Krucsay oltár. Innen Máriapócsra utazunk, mely a görög katolikus vallásúak leghíresebb magyarországi búcsújáró helye a XVIII. század óta. A középkorban a település földesurai gyakran váltották egymást. A XIV. század közepe táján az Ecsedi várhoz tartozott, a XVII. századtól az erdélyi fejedelmek lettek Pócs urai. A bazilita rend a XVIII. században szerezte itteni birtokait. A település életét mindmáig erősen befolyásoló szerzetesek 1749-ben építették rendházukat. Néhány éve a kegytemplom mellett felépítették az eredeti, ruszin stílusú fatemplom másolatát, ahol átérezhetjük azt a szerény, 17. századi hangulatot, ahol a könnyezések történtek. A Máriapócsi kegyhely kialakulásában alapvető szerepe volt az itteni Mária-kegykép könnyezéses csodájának, amit először 1696-ban jegyeztek fel. Az évente ismétlődő búcsúk alkalmából 500-600 ezer bel- és külföldi zarándok, érdeklődő turista keresi fel a várost. 1991-ben II. János Pál pápa is ellátogatott a településre, amely esemény ismertté tette Máriapócs nevét az egész keresztény világban. Visszaérkezés Budapestre 21 óra körül. Belépők: kb. 2.000,- Ft/fő

Utazás: autóbusszal
Találkozás:    6.30 órától a Blaha Lujza téri parkolóban
Indulás: 7.00 órakor

Részvételi díj: 12.990,- Ft/fő
Akciós ár: 8.990,- Ft/fő
Adminisztrációs díj: 1.000,- Ft/fő (irodánkban kötelezően fizetendő)
Fix ülőhely: 1.000,- Ft/fő    

Program változtatás jogát fenntartjuk!